Archive 2019.09.09

Még a világ legnagyobb közösségi média platformjának is be kell tartania a törvényt és tiszteletben kell tartania a fogyasztókat.
Az elmúlt években a Facebook jelentősen kibővítette üzleti vállalkozásait, megvásárolta a Instagram-ot és a WhatsApp Messenger-t, amelyek az anyavállalattal ellentétben gyorsan növekednek.
Facebook megengedi az adatok szivárgását, és az Egyesült Államokban nincsenek szabályok annak megakadályozására – a Boom Bust szakértője szerint.
Eközben a közösségi média behemótja olyan vádakkal áll szemben, amelyek szerint megsértik a felhasználók magánéletét és visszaélnek adataikkal. Júliusban az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatot indított arról, hogy a nagy technológiai cégek betartják-e a monopóliumellenes törvényeket.
A kongresszus nyomozást indított a Facebook és más informatikai óriások ellen is. A ház igazságügyi bizottsági vezetője, Jerrold Nadler republikánus párti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „egy maroknyi” vállalat vette át az irányítást az online kereskedelem és a kommunikáció hatalmas ágazatai felett. A kérdés még a 2020-as elnökjelöltek közötti megmérettetésen is felmerült, például Elizabeth Warren szenátor és Bernie Sanders felszólalásával, azzal érvelve, hogy a Facebook túl hatalmas és „fel kell darabolni”.
A Facebook természetesen tagadja, hogy megsértette volna a monopóliumellenes szabályokat, és kijelenti, hogy alig várja, hogy a törvényhozókkal együtt dolgozzon ki olyan szabályokat, amelyek a felhasználók „védelmére” vonatkoznak .
Forrás

2019 09 12-én Mindszenten az Önkormányzattal közös rendezvényen az önkormányzat dolgozóinak és a helyi szervezeteknek, vállalkozóknak tartunk egy rövid képzést.
Az ország legkülönbözőbb pontjain sokezer embernek tartottunk képzéseket és valahogy egyszer sem tettünk fel meghívót az oldalunkra.
Köszönet a jegyzőasszonynak ezért a plakátért, várjuk a környékbelieket!

Az IBM spinoff Acoustic szerint az e-mailek iránti bizalom egyre növekszik, az e-mailek megnyitási aránya mindenhol egyre magasabb …

Bár a GDPR tüske lehet az e-mailes marketingszakemberek szemében világszerte, az Acoustic (az IBM nemrégiben eladott marketingtechnikai részlege) új jelentése szerint az ügyfelek bizalmának emelkedése irányába mutat. Valójában 2014 óta a megnyitási és az átkattintási arányok minden évben folyamatosan növekedtek – a legnagyobb ugrás 2018-ban történt.

Mi lehet ennek az oka? Az Acoustic úgy gondolja, hogy a szervezetek inkább az átszervezési tényezőkre összpontosítanak, mint például a listahigiénia és a magas színvonalú előfizetők (az adat- és a magánélettel kapcsolatos rendeletek, például a GDPR és a kanadai szigorú spam elleni törvények befolyása miatt), mint a múltban.

„Az adatok felhasználhatóságát és megosztását korlátozó rendeletek gyorsan megváltoztatják a marketing tájat.”

Forrás

Állítsuk meg a Facebookot!
Egyre veszélyesebb vizekre eveznek ezek az óriáscégek, erkölcsi oktatást tartanak, de az elemi tisztesség szabályait sem tartják be.
A választások idején érezhetően erősödik az a folyamatos szociális média-nyomás, mellyel befolyásolják az emberek gondolkodását, tudatát.
Támogatva a hazai törekvéseket jó lenne szembenézni azzal a problémával is, hogy sokan vannak idősek, gyerekek, illetve akiknek idegen ez a világ, mégis bátran használják a közösségi médiákat.
Nem tudják, hova kattintottak, mire iratkoztak fel, milyen veszélyek fenyegetik, milyen reklámokat és miért tolnak az arcukba. Milyen profilokat alkotnak róluk és hogyan használják adataikat.
Egy része megtalálható, persze…
De annak, akinek az ékezet beszúrása is gond, annak is van joga tudni ezekről….
Az FB, a Google, az Apple minden magyar felhasználójának biztosítsa, és küldje el személyre szabva, milyen alkalmazások, oldalak, személyek, játékok, profilalkotók, adatkezelők, adatfeldolgozók kaphatták meg, milyen adataikat, milyen célból, jogalappal, mennyi időre személyes adataik mely részét.
Hogyan szivárogtak ki az adatok, milyen módon juthattak ki a telefonbeszélgetéseik, kik hallgatták ezt, mikor kezdődött, mennyi ideig tartott, ha tart. meddig fog. Mi módon kezelik a személyes adataikat, szokásaikat, milyen szintű profilozásnak alanyai, milyen kár érhette a felhasználókat és ezt hogyan lehet rendezni.
Állítsuk meg közösen őket!

Nemzeti Adatvédelmi Szövetség.

Egy évvel a GDPR türelmi idejének lejárta után nem lesz olyan be nem jelentett adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy, amelyben nem szabna ki bírságot a NAIH – mondta Péterfalvi Attila hatósági elnök a Deloitte MeetingRequest podcastjében. A 2018. május 25-én élesedett jogszabály miatt minden vállalatnak érdemes kiemelten figyelnie arra, hogy teljesítse a jogalkotók elvárásait.

A Deloitte rendezvényének vendége Péterfalvi Attila volt, aki a fenti mondatot azért mondta, mert számos be nem jelentett adatvédelmi incidens történik, ezekből vizsgálatok és ezentúl bírságolások is lesznek.

Az adatvédelmi incidensek egy részét kötelezően be kell jelenteni, ha ez nem történik meg a bírság elkerülhetetlen.

Egyre többen látják, hogy belső adatvédelmi szakemberek (adatvédelmi felelős, adatvédelmi tisztviselő) és a fronton dolgozó, ügyfelező munkavállalók képzései nélkül csak idő kérdése a büntetés.

Szükséges rossz, vagy plusz teher, ezt mindenki másképp fogja fel, de az egyértelmű, hogy a kérdés valós, nem lehet kikerülni.

A Svéd Adatvédelmi Hatóság (DPA) az észak-svédországi önkormányzatnál kirótta az ország első GDPR-bírságát – közel 19 000 eurót – az arcfelismerési technológia felhasználásával az iskola ellenőrizte a hallgatók részvételét az órákon.

A Skellefteå középiskolája tavaly ősszel kísérleti programot indított, ahol három hét alatt 22 hallgató részvételét arcfelismerő technológia segítségével ellenőrizték, nem pedig a régimódi névjegyzék, a Computer Sweden szerint.

Nem olyan meglepő, hogy a svéd adatvédelmi hatóság megállapította, hogy a program több GDPR-cikket sértett meg – az EU új, szigorú adatvédelmi rendeletét. Az iskola a program elindítása előtt nem konzultált a svéd adatvédelmi hatósággal, és nem végzett megfelelő hatásvizsgálatot.

Ez hihetetlenül súlyos cselekmény, mivel az iskola jogellenesen dolgozott fel érzékeny biometrikus adatokat tanulói vonatkozásában, de úgy tűnik, hogy nem gondolt bele a maximális bírságba, amely megközelítőleg 1 millió euró lehet.

Az iskola hivatkozik a hallgatók hozzájárulására, de a DPA úgy találta, hogy erre nincs érvényes jogalap, mivel „egyértelmű egyenlőtlenség van az érintett és az adatkezelő között”.

Ez egyértelmű jel, hogy a GDPR végrehajtása felgyorsul a kontinensen – ahogyan azt 2019-ben várták. Ez is egy példa arra, hogy az európaiak felébredjenek. A megnövekedett arcfelismerési technológiával járó problémák miatt az EU arra törekszik, hogy szigorúbb korlátokat szabjon ki.

Forrás

2011. évi CXII. törvény
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról *
Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény célja
1. § * E törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Read More

A Bloomberg kedden számolt be arról, hogy a Facebook külső vállalkozókat bízott meg a felhasználói hanganyagok átírásával, idézve az ügyet ismerő embereket.

A Facebook, amely a jogalkotók és a szabályozók által széles körű kritikával szembesült adatvédelmi gyakorlatával kapcsolatban, a Bloomberg kérdésére válaszul azt mondta: „Hasonlóan az Apple és a Google-hoz, több mint egy hete szüneteltettük a hanganyagok vizsgálatát.”

Írország Adatvédelmi Bizottsága (DPC), már nyolc különálló nyomozást indított a szociális média óriásnál, kettőt pedig a WhatsApp leányvállalatánál és egy a Facebook tulajdonában lévő Instagramonál.

Forrás