Térfigyelő kamerát alkalmaz cége? Kockázatos lehet

Adatvédelem és adatigénylés a veszélyhelyzet idején

A 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása érdekében az adatkezelési célból kezelt személyes adat kezelése tekintetében eltérő szabályokat állapít meg az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) alapján az érintettet megillető jogok gyakorlására. A fenti célnak megfelelő adatkezelés tekintetében az érintettnek az adatkezelőhöz a jogai gyakorlása (előzetes tájékozódáshoz való jog, hozzáféréshez való jog, helyesbítéshez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, törléshez való jog) érdekében benyújtott kérelme alapján teendő minden intézkedést a veszélyhelyzet megszűnéséig fel kell függeszteni, ezen intézkedésekre irányadó határidők kezdő napja a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő nap. Az érintettet erről a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül tájékoztatni kell.
Read More

A koronavírus gyors elterjedése ellenére a szervezeteknek továbbra is figyelembe kell venniük az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) – figyelmeztette az EU. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) kiadott nyilatkozatában kijelenti, hogy a szabályok betartása mellett alkalmazkodni lehet a helyzethez.

“Az adatvédelmi szabályok (például a GDPR) nem akadályozzák a koronavírus járvány elleni küzdelemben hozott intézkedéseket” – mondta Andrea Jelinek, az EDPB elnöke.
Read More

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet riasztást adott ki, mely az új biztonsági sebezhetőségekre hívja fel a figyelmet a Microsoft termékeit illetően. A koronavírus miatt kialakult helyzetben otthonról dolgozók sajnos egyébként is magasabb biztonsági és adatvédelmi kockázatot jelenthetnek, ezért érdemes a legújabb szoftveres frissítéseket telepíteni, az ajánlásokból tájékozódni és az adatkezelésekkel kapcsolatban előre, megfelelően mérlegelni.

Akár az AI tanításáról, akár meglévő modell előrejelzésre való használatáról van szó, minden esetben biztosítani kell a megfelelő jogalapot az adatkezelésre. Az MI egyes életszakaszai eltérnek az adatkezelés célját, a használt adatok mennyiségét és körét illetően is, így az adatkezelés GDPR szerinti jogalapja is változik. A jogalapot még az adatkezelés megkezdése előtt meg kell határozni, azt az adatkezelési tájékoztatóban fel kell tüntetni. A jogalap meghatározásának azért is van különös jelentősége, mivel később másik jogalapra csak akkor lehet áttérni, ha annak alapos oka van.

Az adatkezelés jogalapjának meghatározásakor célszerű elkülöníteni egymástól az MI tanításának, fejlesztésének az időszakát és azt, amikor az elkészült modellt alkalmazzák különböző célokra. Például egy arcfelismerési funkciót ellátó AI-t először általános arcfelismerési célra fejlesztenek ki, az arcfelismerési funkciót azonban utána már számos speciális célra használják: bűnmegelőzésre, azonosításra, követésre, megfigyelésre, közösségi hálózaton barátok megjelölésére. Mindezen célok esetében más-más adatkezelési jogalap jöhet szóba. Ugyanez a helyzet akkor, ha egy kész MI rendszert vásárol és használ valaki, ebben az esetben teljes mértékben eltérő lesz az AI fejlesztési szakaszában az adatkezelési cél, mint amire később a rendszert használni fogják.
Read More

A jogvédő szervezetek – köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is – arra szólította fel több EU-tagállam adatvédelmi hatóságait, vizsgálják ki, hogy a Grindr, a Tinder és az OKCupid miként szegték meg az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályait.

Sokfelől hallunk rémhíreket hackertámadásokról és az adatlopás veszélyeiről, így fontos, hogy vigyázzunk, milyen platformon, milyen információkat adunk meg magunkról. Azonban, ha mindenre odafigyelünk, és ügyelünk a biztonságra, akkor is szembesülhetünk kellemetlenséggel, ugyanis van, amit nem tudunk kivédeni.

A TASZ közleményéből kiderült, hogy egyes társkereső mobilalkalmazások szenzitív információkat gyűjtenek felhasználóikról, majd ezeket hirdetéstechnológiai vállalatoknak továbbítanak – írja a 24.hu. Az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Liberties) kezdeményezte ezügyben a vizsgálatot, amelyhez magyar, horvát, német, spanyol, svéd és szlovén szervezetek is csatlakoztak már.

„A mobiltelefon-használóknak esélyük sincs érdemben megvédeni magukat az adataik kihasználásának, valamint a kereskedelmi célú megfigyelésnek a következményeivel szemben” – nyilatkozta a Liberties vezető adatvédelmi munkatársa, Reich Orsolya. Hozzátette azt is, hogy az ilyesfajta adatgyűjtések akár fizikai veszélybe is sodorhatják az adott alkalmazás használóit, valamint a vélemény nyilvánítás szabadságát is erősen korlátozzák.
Read More

Adatvédelmi okokból maga a Széchenyi Gyógyfürdő üzemeltetője sem tudja, kik azok a külföldi diákok, akikről a napokban kiderült, hogy Csehországban koronavírus-fertőzöttként azonosították őket, miután Budapesten is több napot eltöltöttek, többek között a fürdőt is meglátogatva. És mivel a diákok személyazonossága nem ismert, azt se tudják megmondani, pontosan mikor jártak a fürdőben – derül ki a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. által az Indexnek küldött válaszokból.

A magyarországi koronavírus-helyzetet felügyelő operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos hosszabban beszélt azokról a fiatal turistákról, akik Budapesten jártak, majd egyiküknél koronavírust azonosítottak Csehországban. Elmondta, hogy valójában nem kettő, hanem négy lány érkezett Budapestre Bécsből február 26-án a Flixbus járatával, és hárman közülük megbetegedtek. Két éjszakát maradtak Budapesten, és jártak a Széchenyi Gyógyfürdőben is. Csehországban két turistáról később kiderült, hogy betegek, a harmadik egészséges, a negyedik pedig Budapestről visszautazott Milánóba, majd onnan az USA-ba akart repülni, de Dániában már olyan rosszul volt, hogy ott marasztalták, egy dán egészségügyi intézményben van jelenleg.

A fürdő üzemeltetőjétől azt kérdeztük, hány személlyel érintkeztek az említett turisták, melyik napon jártak a Széchenyi fürdőben, illetve van-e a dolgozóik közül bárki önkéntes vagy elrendelt karanténban.

“A GDPR szabályozás miatt a Társaság nem rendelkezik információval arról, hogy kik az érintett személyek. Ebből kifolyólag mozgásuk a fürdőben nem ismert, nem nyomon követhető. […] Mivel az érintett személyek a Társaság által nem beazonosíthatók a fürdőlátogatás pontos időpontja nem áll rendelkezésünkre”– derül ki a cég válaszából. Ez feltehetően nem nyugtatja meg azokat, akik az adott időszakban szintén a fürdőben tartózkodtak.

Azt is közölték, hogy a dolgozók között nincs önkéntes vagy elrendelt karanténban munkavállaló. Emellett egy közleményt is kiadtak, amelyben azt írják, csütörtökön saját operatív törzset alakítottak „a koronavírus terjedése miatti fokozott megelőző intézkedések és koordinált döntéshozatal érdekében”.

A közleményben ismertetik a fertőzés megelőzése érdekében hozott intézkedéseket is: folyamatosan fertőtlenítik a medencéket és a többi vendégteret, akárcsak a beléptetéshez használt karórákat, fertőtlenítő kézmosókat és tájékoztató anyagokat is kihelyeztek, illetve ideiglenesen beszüntették az éjszakai rendezvényeket, hogy legyen idő fertőtleníteni. Az üzemeltető azt is hangsúlyozza, hogy az uszodai vizek klórozása során használt klórmennyiség elég ahhoz, hogy az esetleg vízbe kerülő koronavírust elpusztítsa, így a medencében nem kell fertőzéstől tartani.

“A Társaság hangsúlyozza, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nincs a koronavírus vízzel terjedő fertőzésére. A fürdők látogatása nem jelenet magasabb kockázatot”– írják.

Forrás

Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok, amiért az elmúlt mintegy másfél évben már 58 alkalommal büntetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).

A legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak az EY tapasztalata szerint.

Esetenként átlagosan 2 500 000 forint értékben, eddig összesen 58 alkalommal szabott ki bírságot hazai cégekre a NAIH 2018. májusa óta az általános adatvédelmi rendelet megsértésért. Hazánk ezzel az egyik leggyakrabban fellépő ország Európa szerte Spanyolország, Románia, Németország és Bulgária mellett.

Európában az eddigi legnagyobb, több mint 66 milliárd forintos bírságot a British Airways könyvelhette el, de szintén több tízmilliárdot kellett fizetnie a GDPR megsértése miatt a nemzetközi szállodaláncnak, a Marriott Internationalnek. “A számokból egyértelműen látszik, hogy véget ért a türelmi időszak. Míg 2018-ban mindössze 151 millió forint bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi hatóságok, a tavalyi évben már a 130 milliárd forintot is meghaladta ez az összeg” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője.

Forrás

A Google hétfőn bejelentette, hogy elérhetővé tesz egy nyílt forrású eszközt a fejlesztők számára, ami megkönnyíti a fájl hozzáférési sérülékenységek felismerését. Az eszköz neve PathAuditor, amit a tech óriás már évek óta használ, most pedig úgy döntött, közzé is teszi, bízván abban, hogy a közösség is hozzájárul majd a fejlesztéshez. A PathAuditor képes észlelni az olyan potenciális sérülékenységeket a fájlrendszerrel összefüggésben, amelyek symlinkek segítségével jogosultság emeléshez vezethetnek. A program forráskódja elérhető a GitHubon.

Forrás