Archive 2019.12.10

Gyakorlati szakemberek kétszintű képzésére jelentkezhetnek azok, akik egy intézménynél, önkormányzatnál, cégnél, szervezetnél adatvédelmi feladatokat végeznek- vagy akik szeretnének ezzel foglalkozni.
Az első szinten adatvédelmi felelős, a második-ráépülő szinten adatvédelmi tisztviselő munkára történik a felkészítés.
A záróvizsgára a hallgató képes elkészíteni saját szervezete, cége, önkormányzata teljes adatvédelmi megfelelőségét, dokumentálását és ezeket a munkatársai számára le tudja oktatni. Ez a komplex anyag a záróvizsga alapja, melyet a bizottság előtt meg kell védeni.

Az Adatvédelmi Szövetség és a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézete olyan képzést indít, mely igen nagy elszántságot igényel, de elvégzésével a megfelelő kompetenciák birtokában képes helytállni az adatvédelem nehéz pályáján.
A képzés részben távoktatásos rendszerben működik a vidékiek utazásai miatt.

A két képzés összesen 200 óra, a sikeres első szint után lehet a második szintet elkezdeni.

A képzés neves oktatókkal, kiváló gyakorlati szakemberekkel történik.
Nagyon komoly kihívás, hisz több mint másfél hónap tömény tanulás és számonkérés alapján léphet tovább a második képzésre a hallgató. Read More

Magyarországon még mindig sok olyan papír kerül a szemétbe megsemmisítés nélkül, amely érzékeny adatot tartalmaz. Bár az uniós adatvédelmi rendeletet (GDPR) lassan másfél éve vezették be, sok cég – különösen a kisebb vállalkozások – iratkezelése mutat súlyos hiányosságokat – közölte a papíralapú adatvédelemmel foglalkozó, Fellowes nevű cég.

Egy fővárosi szeméttelepen végzett kutatással mérték fel, hogy a magánszemélyek és a cégek mennyire bánnak elővigyázatosan az adatokkal, mennyire figyelnek oda a biztonságos megsemmisítésre, és változott-e bármi is az uniós adatvédelmi rendelet bevezetése óta. A kutatás során 200 kilogramm szelektíven gyűjtött papírhulladékot néztek át, amelyből 30,8 kilogramm tartalmazott érzékeny adatokat. 2015-ben 37 kilogrammnyi papíron találtak személyes adatokat, tehát az elmúlt 4 évben nem történt lényeges változás az adatkezelési szokásokban az adatok biztonságos megsemmisítését illetően.

Nem vigyázunk eléggé az adatainkra

A legnagyobb probléma a családi vállalkozásoknál van. Ebben az esetben ugyanis gyakran együtt kezelik a magán és a céges iratokat. A közlemény szerint a 30,8 kilogramm, érzékeny adatokat tartalmazó iratok között leginkább kitöltött szerződések, együttműködési megállapodások, éves beszámolók, személyes okmányok, céges pályázatok és adópapírok voltak.

De még a nagyobb vállalatok is gyakran követnek el hibákat: a kidobott iratok között szerepeltek például tervrajzok is, benne a biztonsági berendezésekről és a tartószerkezetről szóló jegyzetekkel.

Azonban a magánszemélyek is meglehetősen hanyagul bánnak dokumentumaikkal. Gyakran kerül ugyanis a papírhulladék közé orvosi lelet, gyógyszerrecept és szövettani eredmény is, ezeken pedig sokszor a beteg összes személyes adata – név, születési idő, TAJ-szám – szerepel. Pedig jobb lenne, ha erre nagyobb figyelmet fordítanánk, mert a megsemmisítés nélkül kidobott dokumentumok óriási kárt okozhatnak. A papírokon szereplő adatokkal ugyanis könnyen visszaélhetnek.

Forrás