2018 11. 5-6 induló képzés -az első alkalmak során elsősorban önkormányzati vezetők részére-. A képzés polgármesterek, jegyzők és adatvédelmi munkatársak részére ad betekintést az önkormányzati munkákhoz kapcsolódó speciális feladatokba.
Helyszín: BME
A képzés egymásra épülő előadásokkal a témakör teljes feldolgozását valósítja meg az elkövetkezendő hónapokban.
Letölthető jelentkezési lap: Jelentkezési lap
25/2018. (IX. 3.) IM rendelet az adatkezelési engedélyezési eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével
a következőket rendelem el:
1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 34/A. alcímében meghatározott adatkezelési engedélyezési eljárás (a továbbiakban: eljárás) lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke az Infotv. 64/A. § (1) bekezdés
a) a) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 530 000 forint;
b) b) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 530 000 forint;
c) c) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 684 000 forint;
d) d) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 288 000 forint;
e) e) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 288 000 forint;
f) f) pontjában meghatározott kérelem benyújtása esetén 288 000 forint.
2. § (1) A díjat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) kincstárnál vezetett 10032000-00319425-00000000 számú számlájára kell megfizetni.
(2) A díj megfizetése során az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az „adatkezelési engedélyezési eljárás lefolytatása” szöveget.
3. § (1) A díj megfizetését igazoló számlát (a továbbiakban: számla) a Hatóság adószám kiváltására kötelezettek számára a díjnak a 2. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlán történő jóváírását követően, de legkésőbb az eljárás alapját képező ügy érdemében hozott döntés meghozatalával egyidőben állítja ki.
(2) A számla kiállításának feltétele a kérelmező nyilatkozata a számla kiállításához szükséges adatokról: az adószám kiváltására kötelezett díjfizető nevéről, címéről (székhelyéről, illetve telephelyéről), fizetési számlája számáról, valamint adószámáról.
4. § Ha
a) megállapítható, hogy a kérelmező tévesen vagy az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladóan fizetett díjat, a Hatóság a téves befizetés, illetve a díjtöbblet visszatérítéséről, vagy
b) a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 51. §-a szerinti összeg megfizetésére köteles, annak megfizetéséről
a kérelmező számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett fizetési számlája javára, átutalási megbízás útján intézkedik.
5. § (1) A díj a Hatóság működési bevétele.
(2) A Hatóság a díjat egyéb bevételeitől elkülönítve tartja nyilván és kezeli.
(3) A díj nyilvántartására és elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § Az eljárásban
a) a díjfizetési kötelezettség keletkezésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. § (4) bekezdését,
b) a díjfizetés tárgyára az Itv. 28. § (2) és (3) bekezdését,
c) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. § (1) bekezdés első mondatát,
d) a díjfizetés módjára az Itv. 73/A. §-át,
e) a díjfizetés törlésére és visszatérítésére az Itv. 79. § (2) bekezdését, valamint az Itv. 80. § (1) bekezdés f) és g) pontját
kell alkalmazni azzal, hogy illeték helyett díjat, állami adóhatóság helyett a Hatóságot, lelet helyett jegyzőkönyvet kell érteni.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § Hatályát veszti a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 20/2015. (VIII. 31.) IM rendelet.
A kis és közepes méretű vállalkozásokat nem kell kötelezően megbüntetni, amennyiben első alkalommal sértik meg az adatvédelmi szabályokat, de a hatóság számára ez csak lehetőség, nem pedig kötelező előírás – mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a FBAMSZ siófoki konferenciáján.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) rendezvényén az adatvédelem azért került terítékre, mivel a kisebb nagyobb alkusz cégeknek is alkalmazniuk kell az uniós adatvédelmi szabályokat (a GDPR-t).
Péterfalvi kiemelte az adatkezelők elszámoltathatóságát, mint az új szabályozás egyik fontos elemét. Az adatvédelmi incidensek nyilvántartása (ide tartoznak az adatlopások is) nem nyilvános.
Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke az uniós adatvédelmi szabályozással kapcsolatban azt emelte ki, hogy azok a nagy cégek (a Google és a társai), akik az adatok birtoklásával rengeteg pénzt kerestek, a jövőben ezt ne tehessék meg.
Az adatok ellopása, módosítása tíz éve még marginális szerepet kaptak a védelem céljai között. Ennek az volt az oka, hogy legtöbbször észre sem vették az ilyen változásokat, hiszen az adat ott maradt a helyén a lopás után is. A technológia azért fontos, mivel csak az eszközök összehangolt biztonsága nyújt védelmet. Ezért óvta Kürt a cégvezetőket attól, hogy olcsó, de csak egy-egy problémára figyelő védelmet vásároljanak. Végül a cégen belüli szabályozás olyan legyen, hogy csak az előbbi követelményeknek megfelelő eszközöket engedje be a társaságba és írja elő a változások folyamatos követését is – tette hozzá
Forrás: Napi.hu
Norvég fogyasztóvédők tettek közzé tanulmányt arról, milyen következményei vannak a GDPR-nak. Megállapításuk: „A Facebook és a Google alap-beállításai mélyen behatolnak a használó magánszférájába. Azoknak, akik ezt meg akarják akadályozni, hosszú folyamatot kell véghez vinniük: valamihez hozzájárulni lényegesen könnyebb, mint azt elutasítani.”.
A kutatók bírálják a grafikai felületeket is, amelyekkel célzottan a szolgálató érdekében álló irányba terelik a használót. Ehhez